2013. április 4., csütörtök

Pár hete... nem valami jól érzem magam...

Pár hete kicsit megállt a világ anyucinál, mert rendkiivül rossz állapotba került.

Az elmúlt időszak okozta problémák nagyon rossz hatással voltak az egészségemre...


Volt, hogy én magam is megijedtem  a látottaktól, ill éreztem én, hogy gond van... éreztem én, de hogy ennyire.... azt akkor sem gondoltam volna...

Egyik este rutinszerűen, mivel a fürdés után kellően rosszul éreztem magam, és mivel napközben négyszer is vérzett az orrom - még a kolléganőim is csodálkoztak rajtam-, megmértem a vérnyomásom (drága anyukám miatt van itthon egy karos mérő, amibe akkor este elemet is tettem).

Ezt mértem...


Majd nagyon megijedtem, hogy ilyen magas az érték..., igy vettem be a szokásos gyogyómból 1 szemet, és igyekeztem nyugalmi helyzetbe kerülni, azaz lefeküdtem babóckával. Forgolódtam, zakatolt az agyam, hogy most este hogyan éreztem magam, ill. ... az elmúlt napokban már nem egyszer éreztem hasonlót, csak akkor a munka miatt... hagytam az egészet, azaz nem mértem meg.

Aztán hajnali 1 óra előtt kicsi szundi után megébredtem, wc-re kellet mennem. Még gondoltam is, hogy jó, mert legalább megmérem, és végre megnyugodhatok, hogy... minden rendben, hatott a gyogyókám.

Ezt mértem akkor...






Nos ettől a láványtól sajni nem nyugodtam meg, és ezt követően hajnali 3 óráig nem tudtam elalaudni, ugyanis konkrétan attól tartottam, hogy itt fogok agyvérzést kapni....  :(((((((((((



Lefotóztam az értékekekt, mert 10 mérés után az értékek elvesznek, és meg akartam  mutatni dokinak, vagy akinek tudom...

Másnap mikor megébredtem, hálát adtam a jó Istennek, hogy még élek....

Olyan voltam, mint a mosott rongy..., mint a nyúzott állat, de legalább éltem...

Aznap volt még teendőm bőven a munkahelyen, és mivel aznap is vérzett az orzom, igy elhatároztam, hogy ovi után Csanádkával elmegyek majd ügyeletre.

Ovi után irány elsőként Adam..., angol óra, majd bolt, mert venni kellet ennivalót, ekkor már fél hét volt, én egyre rosszabbul, és éhesen, igy hirtelen döntéssel hazafelé vettem az irányt, hogy legalább előbb együnk, mert ki tudja majd mennyit kell várni az ügyeletre.

Miközben ettünk épp telefonált a bátyám akinek elmondtam, hogy mi történt velem..., aki a lelkemre kötötte, hogy evés után irány a doki....

Hivtam az ügyeletet, az orvos bent van, hangzott a választ, betegek nincsenek, igy mi sebtiben indultunk Csanádkával. Fél nyolckor már ott voltunk....  Hála az ügyelet portán egy régi kedves ismerős, akivel babócka sziivesen kint maradt, iigy én egyedül mentem be a dokihoz.


Doki természetesen először méri a vérnyomás, miközben mondtam a mért eredményeket....,

próbált nyugtatni humorosan, lehet rossz a mérője fiatalasszony mondta...

aztán pumpált, és engedte, majd ...... mikor nem tudta mérni és feljebb kellett pumpálnia...., na akkor kezdte mondani,  húúha.... ez tényleg magas lesz!!!!   és sajnos nagyon nagyon magas volt..., ennyit még én sem mértem....

210/125

Mondta fel ne álljak...., ne forgassam a fejem, azonnal elrágattatott velem két szem gyogyót: 1 cordaflexet, és 1 tensiomint. Soha nem rágtam még el gyogyót.  Ez volt az első..., majd mondta 20 percig itt kell üljek, vagy feküdjek le, de lehetőleg le ne hajoljak.... és méri ismét a nyomást....

mérte:  195/120

mivel igen kevés volt a hatása a gyogyóknak, őjra kettőt rágattatott velem el.... és fél órát lefektetett.....

ekkor kukucskált be az én drága kisfiam..., aki illedelmesen a következőt mondta:

Csókolom! Doktor bácsi bejöhetek?  Sokáig gyógyiitod még anyukámat? 
        mire a doki bácsi mondta: hogy még feküdnie kell anyukádnak, mert hatnia kell a gyógyszereknek...
 jó! rendben! mondta... (miközben a dokibácsi mellé állt és megsimitotta kezét) vigyázz rá nekem nagyon, mert nagyon szeretem ...  (aztán kis vidám mosollyal mondta, hogy)  jó én megyek most vissza Tibihez (portás neve) és szólj, ha jöhetek anyukámért.

A dokibá... mosolygott, és mondta neki: biztosan meggyógyitom anyukádat.

Nos igy telt még el közel fél óra, és már Csanádkám többet nem jött be...., aztán megmérte a nyomást újra...

185/110

Azt mondta elenged, mert látja, hogy ugyan lassan, de hat a gyogyó..., iirt fel receptet, és modnta mérjem meg 11-kor. addigra le kell menjen 160 körülre, ha nem menne le, akkor ismét rágjak el kettőt, de ma már többet nem.  Közben mindenféléről beszéltünk, és azt is megegyeztük, hogy húsvét után kedden jelentkezem nála, és megnézzük az okokat.  Mondtam rendben...

Végezve nála, kb. negyed 10-kor indultunk el a dokibá-tól, irány a gyogyótár ügyelet, hogy legyen orvosságom...  Kivettük, majd irány haza.

Csanádkát félálomban még letusoltattam, majd jöttem én, és irány az ágy....

megmértem, ahogy a doki mondta.... de magasabbat mértem, mint amit vártam, de már nagyon fáradt voltam az előző éjjeli nem alvás miatt, igy lefeküdtem, és elaludtam.

Amikor hajnalban felébredtem, örömmel láttam, hogy már 150 körüli az érték hála...


Az elkövetkező két nap, mint egy  fél-hótt-egyén mentem ugyan dolgozni, de kevés emberi ábrázatom volt...., és inkább megijedni lehetett tőlem....

No igy "vártam" a húsvétot. mindenki felé lemondtam, hogy ne jöjjön, mert..... ugyan nem részleteztem, de.... megértették, mert tudják mennyire szeretem, ha jönnek hozzánk...., és ilyet én még nem csináltam, talán csak akkor, amikor 2009-ben tüdőgyulladásom volt (kopp., kopp., kopp.).

Aztán voltam kedden dokinál, aki ismét magas értéket mért, és mondta, hogy ir gyogyót, és azt csak holnap rendelési időben vegyem be, amikor ő már ott lesz, azaz menjek 12, beveszem, és majd ott üldögélek..., nehogy valamilyen sokkot, vagy allergiás reakciót kapjak...., tehát csak felügyelet mellett vehetem be....

Igy is tettem..., mentem, bevettem..... és hála semmi gond nem volt a gyogyóval, igy mondta, hogy másnap már nyugodtan bevehetem...., csak előtte valami mindenképpen legyen a gyomromban.

Nos már ezen is túl vagyok...., és ma sem volt semmi rossz érzésem....

Sajni betegállományban vagyok, és szinte állandóan el-el szundiitok..., és az erőm még közel sem jött vissza... végtelenül gyengusz vagyok, tengek lengek, jóformán.... a normál alapműködésem kb. 30-40%-n funkcionálok.

Komolyan! mint egy lassiitott felvétel... olyan vagyok....  pedig lenne munkám is, meg minden egyéb is...., de most szót kell fogadjak az orvosnak...., ez nem játék!!! komolyan kell venni..., és erőssssssssssen pihenni , pihenni, pihenni......kell!!!!!!!!!








1 megjegyzés:

  1. Vigyázz magadra Manó-anyuci! Remélem mihamarabb rendeződik a vérnyomásod! Millió puszi!

    VálaszTörlés