Elkezdődött tehát nálunk is... :)
Tegnap délután, miközben a medencét engedtük le nagy igyekezettel... Csanádka szólt, hogy valami furát érez...!
Jött..., és megvizsgáltuk!
Mozog a jobb alsó első fogacskája.
Minderről ma teljesen megfeledkezve kukoricát főztem, amiért még délelőtt a piacra is kimentünk.
Kaptunk is nagyon szép csöveket, amit hála sikerült a szuper, nem oly régen "beszerzett" kuktámban 20 perc alatt abszolút készre főzni.
.... aztán ette volna a drágaságom..., viszont az első harapás után feladta...
... nem csodálom, hiszen a kukoricába erősen kell beleharapni, bármilyen jól meg is főtt az.
Aztán egy csövet levagdostam Csanádkának, amit ugyan megevett, de a másodikat már nem kérte mondván, hogy...
* anyuci! iigy nem az igazi! a főtt kukoricában az is jó, hogy rágcsáljuk. nem kérek többet. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése