Gyönyörűűűű

----- idő volt a hétvégén :)

Itthon, aktiivan töltöttük a két hétvégi napunkat.

Szombaton még a lakásban, jómagam a teendők sorát pörgettem fel, miközben Csanádka  legói között is rendet tettünk, ill.sok házi és itthoni szokásos szorgalmi feladattal a háta mögött.

Vasárnap a délelőtti szokásos főzőműsor, ebéd után, már fél egykor a kertben voltam, voltunk, miközben Csanádka hol nekem segiitett, hol biciklizni indult, ment, ahol közben még gesztenyét is szedett.

Aktiiv, fárasztó, mégis jó hétvége áll mögöttünk.

Azt mondta Csanádka fél négykor, miközben a kezében az ásóval a gyomlálást segiitette nekem a "járólap" felemelésekkel.....: 
* anyuci!  olyan jó neked segiiteni :)  :)
...........majd lenyomott két nagy cuppanós puszit a homlokomra.....

..............................  nagyon elérzékenyültem.........................

* az én nagy fiam...., szó nélkül hozta, tette, vitte, rakta egész délután, amit  kértem tőle....
* és mindezt még meg is tetőzte egy ilyen mondattal...., komolyan.... olykor nem is tudom, hogyan adjak hálát.... mindazért, amit Ő jelent számomra!!!! 
* elfáradtam rendesen a hétvégén...., mégis, ha erre a fenti mondatra gondolok, akkor kellemes, nagyon boldogságos, mosolygós érzés lesz úrrá rajtam.  :)

BOLDOG NAP :)  huncutkával :) szép fényekkel, gyönyörű napsütéssel, teljesen kék éggel, sok széllel, lepkékkel, virágokkal, méhekkel, szőlőillattal.... :)  :)  :)

Kicsi ügyesem :) 
gyakorolta szorgalmasan, aztán pedig a járműveit is bevetette, amiről sajnos nem késziitettem fotót :)

...  na itt kicsit rájátszott  az ásás nehézségére :) 

most a legszebbek a napvirágaim :)
egy különösen bő virágzásban pompázik: 
arról késziitettem egy külön fotót, ami  egyébként e kép jobb szélén alul látható.

Olyan szépséges !!!!  :)

Az ISKOLA-kezdés körüli napok

FÉNYKÉPES BESZÁMOLÓN KERESZTÜL

Az első nap az iskolában...

Az első padban Annával :)

Pár perce történt csak meg, hogy e két kis elsős egymás mellé került egy padba... :)

Kezdte kiszedni a táska kincseit (itt a tolltartó már látható). 
Ez volt a favorit, hiszen majdnem mindenkinél ez került elő először.

Az első nap végén hazafelé indultunk.  

Mi voltunk az utolsók, ami az általános, normál tendencia lesz sajnos anyuci munkahelye miatt :(
Azaz:  korán megyünk, későn jövünk, emiatt kellően sajnálom is Csanádkát...
de ezt majd egyszer máskor... leiirom.

Jóóóóó napom volt anyuci...!  

Jó az iskola!!!!

2. nap az iskolában... :)

épp a reggeli evése kezdődött meg, amikor indultam el a tanteremből :)

2. hét végén a technika óra közös feladataként elkészült mű kikerült a falra,
ami mellé a két alkotó is boldogan odaállt :)
sok, sok diicséretet kaptak a terv, és a ragasztás miatt :)

A 3. hét végének péntekén apucival együtt mentünk Csanádkáért :)
nagyon nagy volt az öröm :) 

Az iskola előtti téren üldögélve a padok egyikén :)

Apuci, Csanádka és Anyuci :)

Az iskola előtt sétálva két újabb fiúcska (az egyik közülük osztálytárs)
csatlakozott a fényképező gép elé, azaz hozzánk :)

Az iskola és a nagy fák a háttérben :)

Az iskola előtti sétálórészen Apucival.
Az iskolához vezető hiid jól látható és az iskola falának szép mozaik sziines berakása :)

... és a mai napon, mint ahogyan eddig minden nap (HÁLA) olyan nagy örömmel Csanádka az iskolába, hogy nem győzök eleget hálát adni mindazért, ami történik, ahogy történik, és ahogy várja az elköveteező napok mindegyikét.

Ma reggel is úgy indult, hogy:  anyuci! ma van az iskola 4. hete, és annak a 3. napja  :)  és mosolyog :)

.... tehát folyamatosan számon tartja hol is tart...  Ugyan meddig fog a számolás menni?  erre azért majd kiiváncsi leszek. Persze majd arról fogok iirni, ha ez esetleg máshogyan alakulna..., mint ahogyan a jutalmazási rendszerről, az iskolai és az itthoni gyakorlásokról is fogok iirni, csak azt majd már egy másik napon.  :)  mára csak a fényképes beszámolót terveztem, amitől egy kicsit több is ide került.

:)  :)  :)  :)  :)

Számomra fontos megjegyzés

Anyuci: veled kevesebbet vagyok, mint a taniitó nénikkel :(

Igen volt a válaszom..., sajnos iigy igaz.  Ezen csak a hétvégék javiitanak kicsit.  Ám mindjárt itt a hétvége, és akkor csak mi ketten..., senki más.  :)

Anyuci:  nagyon várom a hétvégét.  Nagyon szeretlek!! 

... és közben néz rám, miközben odamegyek hozzá, megsimogatom, megpuszilgatom, és a szemébe nézve többször elmondom én is:  én is nagyon  szeretlek kisfiam. :)

Esős nap ... végére ... azaz

az esős nap délutánján hála mégis kisütött a nap, és kimentünk kicsit intézni a dolgunkat, ám előtte Csanádka fotókat akart késziiteni.  Nem elleneztem, és a végén én is készitettem azért róla is jó-párat.  :)  Nagyon sok jó fotó született, sok nevetős, bohóckodós, ugrizós... :)  mégis két aránylag komoly képet teszek ide emlékül :)

KIKÉVE EZT :) 

Bohóckodó Tündér-manókám-mókuskám :)

Szóval vásárolni mentünk, és hála a Deichmannban még kaptunk is dolgokat (cipő, edző, papucs). A Sparban is (suliba hétfőre, amit még nem kaptunk pénteken), és még ismerősökkel is találkoztunk. Csanádka elemében volt, iigy jót szórakoztunk, miközben tényleg nagyon jó idő lett, azaz kellemes idő volt, kicsit még sétáltunk is..., és a végén még Heni óvónénivel is találkoztunk, akivel aztán pár szót váltottunk is. Örömmel hallotta Csanádka élménybeszámolóját (2 percbe tömöriitve)..

ISKOLA

Immáron eltelt a második hét is.

Igazán nagyon szép két hét áll mögöttünk.

Szokjuk, tanuljuk a nyugodt padban ülést, a sokszor jelentkezést, de nem szóliit fel a taniitónéni, és kibirjuk a szünetig .... :)  mert más úgysincs.

Szóval lankadatlan lendülettel, kedvvel, és lelkesedéssel... megyünk minden reggel az iskolába.

Hála igazán sok mindenről mesél Csanádka hazaérve.

Feladatokról, órai munkáról, mit tanultak eddig, mit csinálnak, milyen az udvaron, milyen az iskolába átmenni ebédelni, milyen az ebéd, kikkel találkozik a nagy udvaron, a másik épületben?  Szóval igazán jó hallani, hogy árad babócból az élményhalom!!!  :)   :)   :)

Eltelt tehát a második hét..., és immáron a mai délelőtti iirásgyakorlás után megkérdezte Csanádka, hogy meddig fognak tanulni még betűket, azaz meddig is fog tartani a suli?

nos válaszul elmeséltem, hogy még pár....., no meg ..........., tehát kicsi időt még el kell töltsön Csanádka a suliban.....

Beszélgettünk ... :)

Még tegnap, igen még tegnap beszélgettünk arról, hogy Csanádka  kicsi unoka hugicái, aki nem olyan régen születtek, hiszen iirtam is róla, mindketten császárral születtek.

Erre emlékei közül elővette a már jól ismert Csanádka születési történetbőkl azt a részt, miszerint Ő maga is császárral született...


és ekkor jött a fantörpikus felfedés és megállapiitás egyben, ugyanis a következőt mondta teljes nyugodtsággal, mintha a világ legis-legtermészetesebb  dolgaként:

anyuci!  akkor mi mind a hárman CSÁSZÁRIZÁLVA lettünk :)

Szilvafesztvál képekben

Egy igazán gyönyörű napon, remek programot tudunk a hátunk mögött :)

Évek, komolyan évek óta terveztük már Csanádkával, hogy Szilvásra, avagy Egerbe menet megállunk a Farkaslyukból felvezető út nagy kanyarjában, hogy lenézhessünk, nézelődhessünk,
és gyönyörködhessünk a tájban .
Ma végre iigy indult a napunk :)

Megálltunk:)

Végre megálltunk anyuci :)

Megérkezve Szilvásra már minden javában főtt, sült, készült, iigy igazán nem kellett sokat várnunk.

Megvettük hát a szilvajegyünket, és amit gondoltunk fogyasztottunk.

 

 Egy biztos, éhesen egyikünk sem maradt  :)

 Aztán indultak a programjaink, azaz Csanádka aktiiv programja.

Kezdetben a medve ösvényen, amit már igencsak jól ismert.

 

Ennek a résznek valamennyi izgő-mozgó farúdját végig kacarászta.
(Hála már újra a helyére került hosszú hosszú idő után).

 Majd folytatta a mókus vonalon, ami azért már jóval nehezebb pálya volt, tele izgalommal :)

Felszabadult öröm :)

A legizgalmasabb rész első fele.

Majd folytatódott a második résszel.

Megcsináltam!!!  Felhőtlen öröm itt is :)  Két, azaz 2 felvonásban :)

Bizony, bizony, ott voltam fent,
mutat fel Csanádka miközben lentről megszemléltük felfelé nézve, hogy merre is mászott pár perce.

Aztán újabb móka következett: a TRAMBULIN :)

Majd mentünk mogyorót gyűjteni,
kavicsot dobálni, a viizben lévő ezt-azt nézegetni, sétálni.

A vége felé megpihentem kicsit én is, majd mivel éhesek lettünk, gondoltuk....

 

 ... eszünk valami fiinomat, miközben bohóckodás volt magas fokon, amiig vártuk a haminkat.

Aztán jó későn elindultunk hazafelé.
Ismét megállva láttuk az éppen hazafelé tartó csordát a sok kis fiatal borjúval.
Itt is eltöltöttünk pár percet.

Jó nap volt, és talán az utolsó ilyen meleg, és esőmentes hétvége, amikor semmi nem akadályozta, hogy egész napos programot tervezzünk.

Jól elfáradtunk..., és Csanádka hamar ágyba is került :)

:
:)  :)  :)

Első hét az iskolában

Sok élmény, sok élmény, sok élmény, és még a mai napon is meglévő lelkesedés :)  :)

Egyenlőre szép, és jó élményekkel gazdagodott Csanádka. :)

Qz első hét végén immáron van 4 csillagunk :)
amelynek elmondhatatlanul örült, örül.

Az első nap reggelén tanácsoltam, hogy a második padsorba üljön...,
aztán pár percnyi második sorban ülés után magától átült az első sorba, ami azóta sem változott.Ezt követően jött meg a képen látható kislány, aki mellé is ült azonnal.   

Jól érzi magát ott, ill. kis padtársa mellett, Anna mellett, akit ismer, hiszen bölcsiben jártak már együtt.

1 nap reggelén :)

Vége a taniitásnak :)

Hazafelé indultunk :)

2. napon  :) a gyülekező gyerekek :)

Nagyon jó, hogy itt be lehet vinni, azaz menni a gyerekekkel a terembe reggelente.

2013-08-31 -- IGAZI MEGLEPI :)

2013-08-31 --- Iskola előtti utolsó felhőtlen hétvégi programunkról hazafelé jövet készült  ez a fotó...

A fénykép születésének körülményei:
Sokat fényképezgettem Egerben, és már még ott a végefelé gondolkodtam,
hogy ki fogaj-e biirni hazáig, ha netalántán kellene???  Az utolsó munkagépes fényképeket már úgy késziitettem, hogy... lehet lemerül..., pittyegett párat, de azért megpróbáltam :)

Aztán megérkeztünk az Egerbe vezető úton már konkrétan kinézett gubicsunkhoz, ami pont ez volt, ami a fényképen látható (oka, hogy könnyen oda lehetett menni, nem volt nagy gaz az út szélén, és az úthoz viszonylag közel volt, nem kellett a fél tarlót megjárni, miig odaérünk)

Tehát odamentünk a mi kiszemelt gubicsunkhoz, Csanádka szeretett volna felmászni. Segiitettem neki, majd két lépést hátraléptem, hogy kicsit a táj is benne lehessen..., miközben... a telefonom már vészesen pittyegett, hogy le fog merülni 10 mp-en belül... erre utolsó pillanatban besétált a lovacska... katt. és csak itthon tudtam megnézni, hogy mi is született és aztán csak mosolyogtam, mert annyira örültem én is az elkészült fényképnek, az összhatásnak
(fények, napsütés, mosoly a gubicson, éles a fotó,
lovacska teljesen benne a képben --- és épp addig tartott ki az aksi)

IGAZI MEGLEPI FOTÓ LETT

Nos amilyen jól indult a napunk, legalább olyan jól alakult a végén is.  A fénykép elkészülte után még barátkoztunk a lovacskával, aztán indultunk hazafelé... :)

Nos!  Valóban jó napunk volt, tartalmas, élménnyel , és sziivmelengető emlékekkel lett tele a nap végére.

Máskor is, máskor, máskor is  :)  :)  :)