Csoda jó napunk volt...
Terveztük, hogy az iskola megkezdése előtt egy kirándulós, nézelődős napot szervezünk, ha az idő jónak iigérkezik. Nos volt benne mindenféle.
Reggel református gyerekfoglalkozásra voltunk hivatalosak.
Itt végre épp a sokat emlegetett Éva néni is látható, aki két éven keresztül járt Csanádkához az oviba hittanra (ahol csak egyedül Csanádka járt az általa tartott foglalkozásra). Kilenckor kezdődött és fél 12-kor lett vége. Jómagam rövidebbre gondoltam, és azt reméltem 10 óra körül majd indulhatunk a következő programra.... Nem iigy lett. Érdemes volt ott maradni, mert nagyon tartalmas 2,5 óra lett mögöttünk :) Ez az utolsó pillanatok egyik elkapott pillanata :)
Reggel református gyerekfoglalkozásra voltunk hivatalosak.
Itt végre épp a sokat emlegetett Éva néni is látható, aki két éven keresztül járt Csanádkához az oviba hittanra (ahol csak egyedül Csanádka járt az általa tartott foglalkozásra). Kilenckor kezdődött és fél 12-kor lett vége. Jómagam rövidebbre gondoltam, és azt reméltem 10 óra körül majd indulhatunk a következő programra.... Nem iigy lett. Érdemes volt ott maradni, mert nagyon tartalmas 2,5 óra lett mögöttünk :) Ez az utolsó pillanatok egyik elkapott pillanata :)
Aztán indultunk Egerbe. A Szilvásváradi bevezető hosszú egyenes lejtőjén haladva meg kellett állnom,
olyan szép volt a látvány :)
Csodás volt az utunk..., mesés felhőkkel, szépséges fényekkel.
Pénteken megszületett családunk legújabb tagja, az én keresztlányom kislánya, Nikoletta.
Egészséges megérkezésükért és mielőbbi megerősödésükért gyújtottunk két mécsest
a Dobó téri nagytemplomban.
Egészséges megérkezésükért és mielőbbi megerősödésükért gyújtottunk két mécsest
a Dobó téri nagytemplomban.
A kis Dobó téren, haladva a vár felé...,
miközben rengeteg menyasszonnyal, és vőlegénnyel találkoztunk :)
egy Csanádka szerinti: fura figura is állt.... mozdulatlanul :)
A vár kapubejárójánál :)
Visszatérve a Dobó térre (a nagytemplom renoválás alatti részlete épp látható), mellette pedig a polgármesteri hivatal. A kép közepén a patakon átiivelő hiidon állva Csanádka csodálattal "hódolhatott" munkagép szeretetének, ugyanis két bob-cat dolgozott serényen..., és amiig az egyik elszálliitotta a felrakott törmeléket, és a másik gép munkása pihenhetett volna..., hát Csanádkáé lett 3 X fél órára a világ. Én leültem az ebédünket rendelni, miközben láthattam "helyemről", hogy mikor épp mit csinál!!!
Aztán ettünk, és még folytatta a "szórakozást".
Le a kalappal a gép-mester előtt, hiszen mindent megtaniitott Csanádkának
(szigorúan betartva a baleseti előiirásokat, és semmit nem engedve, amit nem szabad :) ),
aki tehát iigy szintén profi gépmesterré válhatott.
A fiatalember elmondta ám, hogy még soha ilyen érdeklődő,
a gépet tényleg ennyire szerető kisfiúval nem találkozott.
Innen is köszönjük Vas Jánosnak, hogy ilyen nagy örömöt szerzett az én iskola előtt álló fiamcsámnak.
Aztán ettünk, és még folytatta a "szórakozást".
Le a kalappal a gép-mester előtt, hiszen mindent megtaniitott Csanádkának
(szigorúan betartva a baleseti előiirásokat, és semmit nem engedve, amit nem szabad :) ),
aki tehát iigy szintén profi gépmesterré válhatott.
A fiatalember elmondta ám, hogy még soha ilyen érdeklődő,
a gépet tényleg ennyire szerető kisfiúval nem találkozott.
Innen is köszönjük Vas Jánosnak, hogy ilyen nagy örömöt szerzett az én iskola előtt álló fiamcsámnak.
Aztán még sétáltunk a parkolóig, majd a plaza szökőkútját is megnéztük ismét, majd indultunk hazafelé...
... és külön bejegyzésben fogok a hazafelé vezető út
egy igen szépséges pillanatáról beszámolni egy következő bejegyzésben :) :) :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése