Kertünk :)

Közös projektünk a kert.

Én imádom (még akkor is, ha sok fáradtsággal jár) a kertem szépségeit, a vele járó teendőket, és érzésem szerint ebben Csanádka is követ, tehát szeret segíteni, ill. sok dolgot ismer a teendők sorából.  Az iskolához kapcsolódóan még kis kertecskéje is lett, amelyről az ültetés akkori fázisait illetően néhány képpel írtam is pár sort korábban.

Aztán a borsó nőtt szépen, sorban...., majd

annak szüretelése kb. 4 hete megörtént, nagyon finom leveske készült belőle :)
olykor 1-1 kis retek is kihúzásra került, de azokat igazából ekkor még nem szedtük ki. :)

  

 

A héten kíváncsi volt már, hogy  mekkorára is nőttek a répái, ill. a céklái.
Íme:

Mosolygott, és nagyon büszke volt a TERMÉSÉRE :)

 



 

 

És immáron több, mint két héttel Picurkánk megérkezése után, ill. az életbe léptetett "óvintézkedések" okán, hála kertünk még szép, és remélem továbbra is az maradhat, hiszen ez a rész a kutyuska elől többszörösen elzárt terület.

Igyekszünk ezt megtartani később is, hiszen az udvari részre ültett virágok már nagy-nagy kárát látták tevékenységének, de amit lehetett, azt mentettem.... :)

 

Aktuálisan vannak is fotók, hiszen a hétvégén Csanádka örömködött, és kérte, hogy a hintázásról, ill. az "erőnléti edzése" kezdeti próbálkozásairól adjak aktuálisan hírt képes beszámoló révén apukájának. Emiatt jónéhány fényképet készítettem, ami most a kerti bejegyzéshez igazán jól jönnek :)

 

Itt még növekedőben a bársonyvirágaim. Előtte még jegecskék virágoznak, ám egy idő után azokat ki kellett szednem, mert annyira ránőtt a fölötte lévő virág-özönöm.

 

  

  

  

  

 

Miközben én kertészkedem, olykor Csanád a kötelező teendő közül is "letud" keveset, tehát olvassa a kötelező olvasmányt, de erről már később...

Tehát itt már nincsenek a bársonyvirágok előtt a jegecskék, hiszen nem is lehetne azokat látni. Ismét hatalmas lett az általam ültetett, és nevelgetett szépség. Az utóbbi egy hét alatt ismét sokat nőtt, hiszen eső-nap-eső-nap váltogatták egymást, ám arról még nincs aktuális fotóm.

 

 

Az azért biztos, hogy a kertem legszebb virágszála a legutolsó fotón látható, és szerintem ebben senki sem "vitatkozna" velem.  Gyönyörűségem, és az ő örökös mosolya :)

 

 

Tehát a kertem még mindig kutyamentes övezet, így a belefektetett energiánk eddig még látható, ill. annak még lehet, tudok, tudunk örülni.