Különösen érdekes pótolni az elmaradt nyári eseményeket akkor, amikor a képeken 30 fok, jelenleg pedig mínusz öt-hat fok van a szabadban.
Nem baj... majd ha a pótlások nagy részén túl leszek, akkor természetesen időrendbe fogom rakni az eseményeket is... (legalábbis remélem).
Remek napokat töltöttünk a nyár végén az itthoni kicsi strandunkon. Lehetne nagyobb, szebb, de mi ezzel is elégedettek vagyunk, hiszen a víz igen tiszta, és ha bizonyos napokon teszünk látogatást, akkor a fürdőzők száma is elfogadható.
A lényeg, hogy Csanádka imádta, pancsolt, úszott, voltak ismerősök, ami igen fontos, hiszen minden móka sokkal jobb, ha van társ is a mókázás során.
Kicsi drága kisfiunkkal történtekről szeretnék itt irni, hogy a csoda napjai bármikor felidézhetőek legyenek... :)
2014. december 23., kedd
2014. december 14., vasárnap
Nem értem... :(
... hogy hogyan lehetnek ilyen felelőtlenek az emberek...
Négy héttel ezelőtt Csanádkát megharapta az egyik szomszédunk nagy kutyája az úton. A kutya kiszökött a (hét hónappal ezelőtt albérletbe költözött egyik házban lakó) 8 gyerek egyike mellett a kapun, és sajnos a kb 40 méterre lévő fiacskám lábát hátulról elkapva okozott nála csúnya sérülést a térda hajlatában hátul, ill a térdkalács előtt.
Amikor megláttam a sebet, azt sem tudtam...
Öt másodperc alatt felöltöztem, garázsból kiálltam, Csanádkát besegítettem az autóba, majd indulás az ügyeleti ambuláciára.
A kórházba érve Csanádkát az autótól az ölemben cipelve vittem be, ugyanis akkorra már annyira fájt, hogy nem igen tudott rálépni, így lábát lelógva hagytam, és ha nehezen is, de eljutottunk azon a hosszú úton. Nem is tudom, talán három éves lehetett utoljára, amikor ilyen hosszú úton vittem az ölembe... ám azóta kicsit a súlya gyarapodott.
Az ambulancián sajnos többen voltak..., így pár percet még várnunk kellett. Addig az adatok felvétele történt meg, ill. Csanádkának elmondtam, hogy biztosan fog szurit kapni, és ellátják a sebét..., de nem tudom pontosan mit fognak csinálni, viszont biztosan mindent megtesznek a bent lévő doktorbácsik/nénik, hogy a lehető legkevésbé fájjon neki mindaz, amit fognak csinálni vele.
Belépve az ajtón a doktorbácsi megnézve a sebet, no és persze jómagam is ekkor láttam azt igazi valójában... rázta a fejét, majd tette a dolgát.
Körbe szurizta a nyílt sebet, hogy az érzéstelenítés után azt össze tudja varrni. Előtte ollóval kivagdosta a sebből lógó, oda már nem kívánatos dolgokat, aztán... letakarva a sebet, és elővéve a szükséges eszközöket..., négy öltéssel összevarrta azt, majd bekötésre került ez a hátsó harapás, majd következett a térde alatt ejtett seb ellátása.
Szerencsére ezt az elsőt már nem kellett varrni, csak ellátni és kötni.
Aztán következett a tetanus szuri a popsiba.... és már jöhettünk is el.
Csanádkám végig beszélte az egész kezelést, majdnem "ezer" kérdése volt, amelyre a doktorbácsi rém nagy türelemmel, no és a segítője is folyamatosan válaszoltak. Szerintem emiatt nem volt se sírás, se nyafogás, se egyéb..., hanem csak figyelem, és kérdések hada.
Hazaérve a szomszédnál kértem a kutya oltási könyvét, hiszen a doki úgy engedett el, hogy azt mindenképpen tudakoljam meg, mikor voltak lehutoljára a kutyák oltva.
Majd lefordultam a nem létező székről, amikor elmondta a tulajdonos, hogy NINCS, és NEM IS VOLT OLTVA a kutya. Kérte, hogy ne haragudjak....., és említette, hogy a kutyát másnap el fogják vitetni.
Nem hagyhattam, hogy eltüntessék, hiszen akkor az egyetlen "bizonyíték" a megfigyelésre nem lesz meg, hogy van-e valami baja a kutyának.
Még a kórházba kaptam az instrukciót, hogy egyébként a kutyaharapást be kell jelentenem a rendőrségre.
Mivel oltva sem volt a kutya, és tartottam attól, hogy a kutyát "eltüntetik", így hazaérv, no és az embtelep illetékes irányítójával beszélve azonnal bejelentettem a rendőrségre az esetet.
Nem sokkal ezután a rendőrök kiértek, felvették az általunk elmondottakat, majd mentek a a kutya tulajdonosához is, melynek eredményeként másnap reggel nyolckor három rendőr, és a kutyatelep személyzete jött a kutyákért, ugyanis kiderült, hogy egyik kutyájukkal sem felelősen bántak, így mindkettőt elvitték, hiszen oltatlanok... :(
Csanádka az első héten nem járhatott iskolába, így Pali bátyó, ill. én voltam vele otthon. A kötözésre is hol egyikünk, hol másikunk ment vele, ill. az első napon még Csanádka doktornénijéhez is kötelező volt mennünk.
Kötözés, gyógyulgatás, aztán a szokásostól később megtörtént a varratszedés, ugyanis a kutyaharapás sebe sajnos a doktorbácsi által is jelezettek szerint lassabban gyógyult.
Túl vagyunk a varratok kiszedésén, ill. már újra járhatunk táncra, ill. most már tornázhat is.
Nem volt egyszerű a fürdés nálunk az elmúlt hetekbe, de hála immáron három héttel a történtek után, kicsit varasan ugyan, de már engedték, hogy ténylegesen fürödhessen rendesen Csanádkám.
Azóta már további egy hét telt el, azaz pontosan négy, és bár három helyen kicsi var még ragaszkodik a helyéhez, de már mondhatni a többi szépen rendben van. Látszódni fog, de ez a legkeveebb.
Hivatalosan a mai napig nem keresett senki, mindenhová én fordultam, én telefonáltam :( ami igazán meglepett..., de egy a lényeg, hogy az utánajárásom eredményeként immárom tudom, hogy a kutya hála nem veszett, és egy ismerős állatorvos körültekintően tájékozatott, ami eredményeként ugyan tartok néhány dologtól, de máshogyan érzem magam.
Csanádka jól van..., csak a kicsi lelkében hagyott nyomot az eset..., többször félt esténként a lefekvésnél...., hogy amíg alszik egy kutya bejön, és megtámadja... :( Na ezen még dolgozunk..., hogy ez a fajta "nyom" eltűnhessen a buksijából.
Hálát adok a jó Istennek, hogy "ennyivel" megúsztuk, és nem máshol kapta el Csanádkát a kutya, ill. az ott lévő többi gyerek hamar el tudta zavarni, így több helyen nem történt már további harapás...
Köszönöm, köszönöm, köszönöm...
Négy héttel ezelőtt Csanádkát megharapta az egyik szomszédunk nagy kutyája az úton. A kutya kiszökött a (hét hónappal ezelőtt albérletbe költözött egyik házban lakó) 8 gyerek egyike mellett a kapun, és sajnos a kb 40 méterre lévő fiacskám lábát hátulról elkapva okozott nála csúnya sérülést a térda hajlatában hátul, ill a térdkalács előtt.
Amikor megláttam a sebet, azt sem tudtam...
Öt másodperc alatt felöltöztem, garázsból kiálltam, Csanádkát besegítettem az autóba, majd indulás az ügyeleti ambuláciára.
A kórházba érve Csanádkát az autótól az ölemben cipelve vittem be, ugyanis akkorra már annyira fájt, hogy nem igen tudott rálépni, így lábát lelógva hagytam, és ha nehezen is, de eljutottunk azon a hosszú úton. Nem is tudom, talán három éves lehetett utoljára, amikor ilyen hosszú úton vittem az ölembe... ám azóta kicsit a súlya gyarapodott.
Az ambulancián sajnos többen voltak..., így pár percet még várnunk kellett. Addig az adatok felvétele történt meg, ill. Csanádkának elmondtam, hogy biztosan fog szurit kapni, és ellátják a sebét..., de nem tudom pontosan mit fognak csinálni, viszont biztosan mindent megtesznek a bent lévő doktorbácsik/nénik, hogy a lehető legkevésbé fájjon neki mindaz, amit fognak csinálni vele.
Belépve az ajtón a doktorbácsi megnézve a sebet, no és persze jómagam is ekkor láttam azt igazi valójában... rázta a fejét, majd tette a dolgát.
Körbe szurizta a nyílt sebet, hogy az érzéstelenítés után azt össze tudja varrni. Előtte ollóval kivagdosta a sebből lógó, oda már nem kívánatos dolgokat, aztán... letakarva a sebet, és elővéve a szükséges eszközöket..., négy öltéssel összevarrta azt, majd bekötésre került ez a hátsó harapás, majd következett a térde alatt ejtett seb ellátása.
Szerencsére ezt az elsőt már nem kellett varrni, csak ellátni és kötni.
Aztán következett a tetanus szuri a popsiba.... és már jöhettünk is el.
Csanádkám végig beszélte az egész kezelést, majdnem "ezer" kérdése volt, amelyre a doktorbácsi rém nagy türelemmel, no és a segítője is folyamatosan válaszoltak. Szerintem emiatt nem volt se sírás, se nyafogás, se egyéb..., hanem csak figyelem, és kérdések hada.
Hazaérve a szomszédnál kértem a kutya oltási könyvét, hiszen a doki úgy engedett el, hogy azt mindenképpen tudakoljam meg, mikor voltak lehutoljára a kutyák oltva.
Majd lefordultam a nem létező székről, amikor elmondta a tulajdonos, hogy NINCS, és NEM IS VOLT OLTVA a kutya. Kérte, hogy ne haragudjak....., és említette, hogy a kutyát másnap el fogják vitetni.
Nem hagyhattam, hogy eltüntessék, hiszen akkor az egyetlen "bizonyíték" a megfigyelésre nem lesz meg, hogy van-e valami baja a kutyának.
Még a kórházba kaptam az instrukciót, hogy egyébként a kutyaharapást be kell jelentenem a rendőrségre.
Mivel oltva sem volt a kutya, és tartottam attól, hogy a kutyát "eltüntetik", így hazaérv, no és az embtelep illetékes irányítójával beszélve azonnal bejelentettem a rendőrségre az esetet.
Nem sokkal ezután a rendőrök kiértek, felvették az általunk elmondottakat, majd mentek a a kutya tulajdonosához is, melynek eredményeként másnap reggel nyolckor három rendőr, és a kutyatelep személyzete jött a kutyákért, ugyanis kiderült, hogy egyik kutyájukkal sem felelősen bántak, így mindkettőt elvitték, hiszen oltatlanok... :(
Csanádka az első héten nem járhatott iskolába, így Pali bátyó, ill. én voltam vele otthon. A kötözésre is hol egyikünk, hol másikunk ment vele, ill. az első napon még Csanádka doktornénijéhez is kötelező volt mennünk.
Kötözés, gyógyulgatás, aztán a szokásostól később megtörtént a varratszedés, ugyanis a kutyaharapás sebe sajnos a doktorbácsi által is jelezettek szerint lassabban gyógyult.
Túl vagyunk a varratok kiszedésén, ill. már újra járhatunk táncra, ill. most már tornázhat is.
Nem volt egyszerű a fürdés nálunk az elmúlt hetekbe, de hála immáron három héttel a történtek után, kicsit varasan ugyan, de már engedték, hogy ténylegesen fürödhessen rendesen Csanádkám.
Azóta már további egy hét telt el, azaz pontosan négy, és bár három helyen kicsi var még ragaszkodik a helyéhez, de már mondhatni a többi szépen rendben van. Látszódni fog, de ez a legkeveebb.
Hivatalosan a mai napig nem keresett senki, mindenhová én fordultam, én telefonáltam :( ami igazán meglepett..., de egy a lényeg, hogy az utánajárásom eredményeként immárom tudom, hogy a kutya hála nem veszett, és egy ismerős állatorvos körültekintően tájékozatott, ami eredményeként ugyan tartok néhány dologtól, de máshogyan érzem magam.
Csanádka jól van..., csak a kicsi lelkében hagyott nyomot az eset..., többször félt esténként a lefekvésnél...., hogy amíg alszik egy kutya bejön, és megtámadja... :( Na ezen még dolgozunk..., hogy ez a fajta "nyom" eltűnhessen a buksijából.
Hálát adok a jó Istennek, hogy "ennyivel" megúsztuk, és nem máshol kapta el Csanádkát a kutya, ill. az ott lévő többi gyerek hamar el tudta zavarni, így több helyen nem történt már további harapás...
Köszönöm, köszönöm, köszönöm...
2014. november 26., szerda
Csanádka 8 éves lett :)
2014-11-11 :) :) :)
Kicsi fiam Csanádka immáron betöltötte a nyolcadik évét.
Sokan felköszöntötték, és kívántak neki boldogságos születésnapot, mint ahogyan tettük mi is apukájával.
Sűrű napok után, egy szusszanásnyira álltunk meg csak a születésnapján és nem is ment aznap Csanádka iskolába, mert szerettük volna, ha ez a nap csakis róla szól, és semmi nem venné el a figyelmet A NAP-ról, és Csanádkáról.
A születésnapja előtti napon, azaz 10-én, ahogy ő remélte, kérte, a már "szokásos" osztálytársakkal megünnepelt "buli"-jára kerüthetett sor. Nagyon várta, nagyon jól érezte magát a gyerkekkel együtt, és sok meglepi ajándékot kapott.
A bulihangulatot a végére tervezett lufi-durrogtatás koronázta meg...., remélem azért jövőre is még engedik, hogy ott tartsuk a születésnapját :) :) :) .
Mindez képekben:
Kicsi fiam Csanádka immáron betöltötte a nyolcadik évét.
Sokan felköszöntötték, és kívántak neki boldogságos születésnapot, mint ahogyan tettük mi is apukájával.
Sűrű napok után, egy szusszanásnyira álltunk meg csak a születésnapján és nem is ment aznap Csanádka iskolába, mert szerettük volna, ha ez a nap csakis róla szól, és semmi nem venné el a figyelmet A NAP-ról, és Csanádkáról.
A születésnapja előtti napon, azaz 10-én, ahogy ő remélte, kérte, a már "szokásos" osztálytársakkal megünnepelt "buli"-jára kerüthetett sor. Nagyon várta, nagyon jól érezte magát a gyerkekkel együtt, és sok meglepi ajándékot kapott.
A bulihangulatot a végére tervezett lufi-durrogtatás koronázta meg...., remélem azért jövőre is még engedik, hogy ott tartsuk a születésnapját :) :) :) .
Mindez képekben:
Meghívó készült
az aktuális peonsa őrületnek "hódolva"
anyuci tervezése, apuci kivitelezése révén :)
Végre mindenki megérkezett...
Kicsi játék, ajándékátadások és üdítőzés után megrendeltük a pizzákat, majd az iskola után mindenkinek jól esett a már majdnem kora-esti-vacsoraidőben elfogyasztott pizza.
Már nagyon várta az általa kért kroklán-tortáját, rajta a 8 kicsi fehér gyertyát, ill. a ráadásként felkerült Barcelona-s gyertyáját.
Kívánt.... és aztán elfújta.... :)
A lufis-banda :) 11 gyermek és Csanádka :)
... és másnap a születése napján itthon/otthon hármasban,
ahol a kedvéért ismét volt egy kicsike torta a gyertyákért,
és a Barcelona-s gyertya miatt :)
ahol a kedvéért ismét volt egy kicsike torta a gyertyákért,
és a Barcelona-s gyertya miatt :)
Otthonra is kapott egy 20 darabos lufi-szettet, amit apci felfújt, majd Csanádka boldogan mosolyogva egy kivételével eldurrogtatta valamennyit :) :) :)
huncutkám .... apuci mellett mosolyogva, avagy ahogy felénk mondják... bazsalyogva :)
BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT CSANÁDKA
SZERETÜNK NAGYON-NAGYON-NAGYON
2014. október 15., szerda
Életjel :)
Rég jelentkeztem.
Most is csak éppen bekukkantok, hogy életjelet adjak, és előhírnöke legyek önmagunknak!
Miről gondoltam írni?
* Kutyuskáról,
* júliusban kezdődött tábori elfoglaltságról;
* újabb Szilvásváradi kiruccanás Pali-bátyóval;
* augusztus első hétvégéje - össznépi babalátogatás Pesten a két pici Henike és Nikike volt a központban, no és persze Csanádka;
* a még hátralévő augusztusi napok eseményeiről.......
* Nyaralás Budapesten :)
* szeptemberi iskolakezdés, Csanádka 2. osztályos lett :)
* iskolai felmérők,
* Csanádka elfoglaltságai, és anyuci elfoglaltságai, ill. azok okai...,
* választás...,
Immáron több, mint egy hónap telt el a 2. osztályból - eredmények :)
Bár az idő ma éppen borús, épp ezért gondoltam felvidítani önmagamat még néhány augusztusi iskolakezdési fotóval az én gyöngyöm-bogaram évnyitóján és azután készült néhány pillanatkép erejéig. A képekre vonatkozó részleteket majd később írom .... :)
Most is csak éppen bekukkantok, hogy életjelet adjak, és előhírnöke legyek önmagunknak!
Miről gondoltam írni?
* Kutyuskáról,
* júliusban kezdődött tábori elfoglaltságról;
* újabb Szilvásváradi kiruccanás Pali-bátyóval;
* augusztus első hétvégéje - össznépi babalátogatás Pesten a két pici Henike és Nikike volt a központban, no és persze Csanádka;
* a még hátralévő augusztusi napok eseményeiről.......
* Nyaralás Budapesten :)
* szeptemberi iskolakezdés, Csanádka 2. osztályos lett :)
* iskolai felmérők,
* Csanádka elfoglaltságai, és anyuci elfoglaltságai, ill. azok okai...,
* választás...,
Immáron több, mint egy hónap telt el a 2. osztályból - eredmények :)
Bár az idő ma éppen borús, épp ezért gondoltam felvidítani önmagamat még néhány augusztusi iskolakezdési fotóval az én gyöngyöm-bogaram évnyitóján és azután készült néhány pillanatkép erejéig. A képekre vonatkozó részleteket majd később írom .... :)
2014. augusztus 17., vasárnap
Andrea
Gimnazista osztálytársam, legjobb barátnőm hosszú évek óta él Canadában.
Többször is szoktunk évközben telefonon beszélgetni, tehát ha messze is vagyunk egymástól, mégis tudunk egmásról. Legutóbb 6 éve volt itthon, akkor még a féjével és két lánykájukkal. Három éve férje meghalt, így anyukája volt nála többször látogatóban, ill. mindig minket hív, hogy látogassuk meg, örömmel lát(na) bennünket.
Az idén anyukája születésnapja okán is már januárban jelezte, hogy júliusban érkeznek mindhárman.
Vártam már a találkozót, és tudtam, hogy Svájcból hazaérve mielőbb látjuk egymást.
Hála boldog találkozás, klassz beszélgetés halmok követték egymást, amiről csak egyszer készült emlékbe fotó.
Csanádkának sem volt ismeretlen Andrea, hiszen telefonon (mindig Andrea hív bennünket 2-3 hónaponként) azért szoktak beszélgetni, tudja ki Ő, és azt is, hogy hol él. Csanádka már az elmúlt évben szeretett is volna menni hozzá... :) hiszen ők ezt több telefonbeszélgetésben le is egyeztették :)
Most aztán Andrea velem is megígértette, hogy jövőr, avagy legkésőbb két év múlva megyünk hozzájuk, és minimum három hétre. (Hogy ezt hogyan lehetne összehozni, arról fogalmam sincs - elsőként a szabadság miatt, no és persze az anyagiak sem mellékesek, hiszen a repjegy kettőnknek is nagyon sok - jelenlegi árakon 600 ezer forint körül lenne. Andrea elmondása szerint, ha fél évvel az indulás előtt már tudom, hogy megyünk, és akkor lefoglalom a jegyet, akkor talán egy százassal kevesebb. :(
Hát?!?! nem tudom! Ám azzal biztatott, legrosszabb esetben is van két évem..., és csak a repjegyet kell ugye fizetni!!!! :) :) no meg költőpénz kell egy kevéske :) :) :)
Egy közös-vacsorázós-beszélgetős estén készültek a fotók :) :) :)
Angol tábor - 2014 - július - majdnem két hét :)
Svájból, ill. a másnapi Pesti elfoglaltságot követő hazaérkezésünk után jómagam már szerdán dolgozni is mentem, ill. Csanádka bekapcsolódhatott az angol tábori elfoglaltságokba.
Klassz volt, sokat tanult, sok előadható programokat tanultak, amivel megörvendeztettek bennünket a zárófoglalkozáson.
Az első heti tábor utáni héten már szabadságon lettem volna Csanádkával, így nem terveztem a következő heti angolt a nagyokkal.
Ennek ellenére a munkahelyi elfogaltságaim teljes káoszos-besűrűsödése miatt nem tudtam megoldani, hogy az előre beütemezett szabadságomat ténylegesen kivegyem. Ennek okán a következő héten is ment Csanádka angol táborba a nagyobb gyerekekkel.
Helyszínként 80 %-ban a kb. 500-600 méterre lévő lovastanya szolgált.
A gyerekek nagyon élvezték a programokat, a lovaglást, az íjászkodást, az állatokkal való közös feladatokat, erdőben történő mászkálást, virággyűjtést, kézműveskedést, amik az angol foglalkozásokat egészítették ki szervesen (és amikről fotók nincsenek, csupán egy-kettő, amit Andi és Adam készítettek).
Összességében ez a program is jól sikerült, érdemes volt azon jelen lennie!
Miért is?
Például: mert tegnap, amikor hangosabban szóltam Neki, akkor azt válaszolta nekem...
be silent mammy, be silent.... :)
Nagyon kuncorásztam magamban, amit azért felé nem mutattam..., és a megjegyzése ugyan nem volt helyénvaló, mégis örültem e megnyilvánulásnak.
2014. augusztus 14., csütörtök
Bicikli - Kutyuska
Az iskola évvégi eredménye jutalmául két dolog körvonalazódott apucival számunkra... :)
1. Bicikli / kerékpár / bringa / --- csakis váltós :)
2. Kutyuska
A biciklit apuci meg is hozta, és mivel éjjel érkezett, hát behozta a nappaliba, aminek ébredés után... a szoba közepén meglátva nagyon megörült.
Azóta is nagyon sokat biciklizik délutánonként, ill. hétvégenként.
A kutyuska-projekt dugába dőlni látszott:
2013-ban nem született meg a kiskutyuska, akit nagyon vártunk. Gazdi biztatott bennünket, hogy na majd ezen a nyáron...
2014-ben viszont ugyan egy kutyuska született, de a jobb első kicsike lába nem fejlődött ki teljesen, ill. egy későbbi vizsgálat által kiderült, hogy a rövid köldökzsinór miatt... még a veséje is leszakadt a kicsi kutyulinak.
Tehát.... a "programozott" várva várt kutyuska nem tudott megérkezni hozzánk...., de ...... erre majd egy későbbi bejegyzésben még visszatérek...., amelynek végül boldog lesz a vége... terveztem..., aztán az örömről nem tudtam addig várni, míg az elmaradt bejegyzésekre sor kerülhetett, így már nem is sokkal a kutyuska hozzánk történő megérkezése után megörökítettem a tényt, hogy immáron van/lett nekünk (is) kicsike kutyikánk. :) :)
1. Bicikli / kerékpár / bringa / --- csakis váltós :)
A biciklit apuci meg is hozta, és mivel éjjel érkezett, hát behozta a nappaliba, aminek ébredés után... a szoba közepén meglátva nagyon megörült.
Azóta is nagyon sokat biciklizik délutánonként, ill. hétvégenként.
A kutyuska-projekt dugába dőlni látszott:
2013-ban nem született meg a kiskutyuska, akit nagyon vártunk. Gazdi biztatott bennünket, hogy na majd ezen a nyáron...
2014-ben viszont ugyan egy kutyuska született, de a jobb első kicsike lába nem fejlődött ki teljesen, ill. egy későbbi vizsgálat által kiderült, hogy a rövid köldökzsinór miatt... még a veséje is leszakadt a kicsi kutyulinak.
Tehát.... a "programozott" várva várt kutyuska nem tudott megérkezni hozzánk...., de ...... erre majd egy későbbi bejegyzésben még visszatérek...., amelynek végül boldog lesz a vége... terveztem..., aztán az örömről nem tudtam addig várni, míg az elmaradt bejegyzésekre sor kerülhetett, így már nem is sokkal a kutyuska hozzánk történő megérkezése után megörökítettem a tényt, hogy immáron van/lett nekünk (is) kicsike kutyikánk. :) :)
Kertünk :)
Közös projektünk a kert.
Miközben én kertészkedem, olykor Csanád a kötelező teendő közül is "letud" keveset, tehát olvassa a kötelező olvasmányt, de erről már később...
Tehát itt már nincsenek a bársonyvirágok előtt a jegecskék, hiszen nem is lehetne azokat látni. Ismét hatalmas lett az általam ültetett, és nevelgetett szépség. Az utóbbi egy hét alatt ismét sokat nőtt, hiszen eső-nap-eső-nap váltogatták egymást, ám arról még nincs aktuális fotóm.
Az azért biztos, hogy a kertem legszebb virágszála a legutolsó fotón látható, és szerintem ebben senki sem "vitatkozna" velem. Gyönyörűségem, és az ő örökös mosolya :)
Én imádom (még akkor is, ha sok fáradtsággal jár) a kertem szépségeit, a vele járó teendőket, és érzésem szerint ebben Csanádka is követ, tehát szeret segíteni, ill. sok dolgot ismer a teendők sorából. Az iskolához kapcsolódóan még kis kertecskéje is lett, amelyről az ültetés akkori fázisait illetően néhány képpel írtam is pár sort korábban.
Aztán a borsó nőtt szépen, sorban...., majd
annak szüretelése kb. 4 hete megörtént, nagyon finom leveske készült belőle :)
olykor 1-1 kis retek is kihúzásra került, de azokat igazából ekkor még nem szedtük ki. :)
olykor 1-1 kis retek is kihúzásra került, de azokat igazából ekkor még nem szedtük ki. :)
A héten kíváncsi volt már, hogy mekkorára is nőttek a répái, ill. a céklái.
Íme:
Íme:
Mosolygott, és nagyon büszke volt a TERMÉSÉRE :)
És immáron több, mint két héttel Picurkánk megérkezése után, ill. az életbe léptetett "óvintézkedések" okán, hála kertünk még szép, és remélem továbbra is az maradhat, hiszen ez a rész a kutyuska elől többszörösen elzárt terület.
Igyekszünk ezt megtartani később is, hiszen az udvari részre ültett virágok már nagy-nagy kárát látták tevékenységének, de amit lehetett, azt mentettem.... :)
Aktuálisan vannak is fotók, hiszen a hétvégén Csanádka örömködött, és kérte, hogy a hintázásról, ill. az "erőnléti edzése" kezdeti próbálkozásairól adjak aktuálisan hírt képes beszámoló révén apukájának. Emiatt jónéhány fényképet készítettem, ami most a kerti bejegyzéshez igazán jól jönnek :)
Itt még növekedőben a bársonyvirágaim. Előtte még jegecskék virágoznak, ám egy idő után azokat ki kellett szednem, mert annyira ránőtt a fölötte lévő virág-özönöm.
Miközben én kertészkedem, olykor Csanád a kötelező teendő közül is "letud" keveset, tehát olvassa a kötelező olvasmányt, de erről már később...
Tehát itt már nincsenek a bársonyvirágok előtt a jegecskék, hiszen nem is lehetne azokat látni. Ismét hatalmas lett az általam ültetett, és nevelgetett szépség. Az utóbbi egy hét alatt ismét sokat nőtt, hiszen eső-nap-eső-nap váltogatták egymást, ám arról még nincs aktuális fotóm.
Az azért biztos, hogy a kertem legszebb virágszála a legutolsó fotón látható, és szerintem ebben senki sem "vitatkozna" velem. Gyönyörűségem, és az ő örökös mosolya :)
Tehát a kertem még mindig kutyamentes övezet, így a belefektetett energiánk eddig még látható, ill. annak még lehet, tudok, tudunk örülni.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
















