Múlt hét pénteken már átmehetett a nagy vízbe, ahol újabb élmények érték.
Úszhatott a maga tempójában, használhatta végre igazán a megszerzett tudását, és végre ő is már a "nagyok" közé tartozhat.
Igazi klassz élmény volt számára, mint ahogy az is, hogy a nagy vízben külön klassz feladatokat kapott Tamás és Peti bácsiktól, akik (mivel most került első alkalommal "át") hála le sem vették a szemüket Róla. Aznap csak Ő volt az átkerülő-gyermek. :)
Szóval halad az én béka-hal-porontyom, emberke-ivadékom :) Jó érzés, hogy mihamarabb oda jutott, ahová kívántuk, az úszni tudók táborába. Megéri a fáradozást :) :) :)
Találtam két klassz fotót a neten, ami fedi a jelenlegi hangulatot... az úszás szépségének sokszínűségét, hasonlóan a halak színes világához, ill. a 2. képpel az elmúlt világot... a maga után hagyott használati eszköz használatának "elmúlását"... :) Igaz vidámak a gyermekek azok használa közben, de azt a vidámságot, amit Csanádkának a jelenlegi biztonsági érzete ad a vízben, semmi sem tudja már pótolni.
Örülök babóckám szorgalmának, az elért eddigi haladásának. Jujjjjjj de jó is lesz már az idén a strandon vele..., hiszen akkor fogom valójban látni a megszerzett tudását. Várom már nagyon :)
Örülök babóckám szorgalmának, az elért eddigi haladásának. Jujjjjjj de jó is lesz már az idén a strandon vele..., hiszen akkor fogom valójban látni a megszerzett tudását. Várom már nagyon :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése