Fogmosás és betűzés

A történet még iskolából történő kijövetelt követően kezdődött, amikor az autóba beülve Csanádka kezdte mesélni... hallkan, hogy... :
* anyuci! ma az egyik gyerek nagyon csúnyát mondott egy másik társára a szünetben, amit a taniitó néni meghallott, és megbüntette.  Elmondhatom azt a szót neked?
* nem lehetne körüliirni? kérdeztem és nem kimondani?
* nem igazán, mert nem tudom mi is az?
* jó akkor nagyon halkan hajolj ide, és hallgatom a fülemhez közel, hogy mi lehet az a szó.
* sz@rcsimbók.

Nos ezt követően lehet, hogy nem a legjobb magyarázattal álltam elő..., ám a lényeg, a lényeg, hogy megértette, hogy mit is takar a szó.

Aztán a szokásos hétfői angol órára indultunk, és az autóban még hallottam, amint a a szónak a csimbók részérét elmondta még háromszor, kicsi szüneteket hagyva közöttem majd a legvégén kuncorászott magában, de az egész szót hála nem mondta ki: 
* csimbók..... csimbók....., csimbók.   :)  :)


Aztán angolról hazaértünk, vacsi, a szokásos olvasás, iirás, szótagolás, és legvégül a szavak lebetűzése...., majd jött az esti készülődés, fürdés, majd én a konyhában pakolásztam, amikor baba fürdőszobai teendőiből már csak a fogmosás volt hátra. 
Fellépett a csap előtti kis emelvényére, előkésziitette a fogkefét, fogkrémet rányomta és állt a tükörrel szemben. Épp figyeltem, hogy hol tart, ezért tudom ilyen pontosan, és a következőt hallom, hogy betűzi, miközben még mindig tartja a fogkefét a szája előtt... és néz a tükörbe:
* sz-@-r-cs-i-n-b-ó-k    és kuncog a végén.... a tükörbe, de már kezdte is a fogmosást...

Hiába no!  a nehéz, és főleg hosszú, és új szavakat is le kell tudni betűzni :)  :)  :)

Azért persze a konyhában gyorsan más irányba fordultam, hogyha Csanádka belenézne a tükörbe fogmosás közben...  ne azt lássa, hogy anyuci mosolyog mindazon, amit hallott....., pedig de igen !!!!!  azt tettem, amiért ugyan lehet rám neheztelni, de miért is?!?!?