Címszavakban...

* Öröm, öröm, öröm...
* készülődés, sütés, főzés
* megérkezés
* öröm...., öröm, öröm, öröm....
* ügyelet
* fájdogálás
* havazás
* fájás
* öröm, havazás, bobozás
* hóseprés, bobozás, bobozás, bobozás
* fájás, dagadás
* búcsú
* fájás
* tovább dagadás
* utazás
* kezelés
* szülői értekezlet
* tovább dagadás
* félelemmel teli este és éjjel...
* várakozás
* kivárás
* utazás
* kezelés, vágás
* közben műtét..., várakozás
* jó hírek másról
* némi biztató jel nálam
* ujabb utazás
* újabb kezelés, vágás tisztítás...
* pihenés, kivárás
* végre egy hét után végre.... alvás...

.... nagyon hosszú egy hét áll mögöttem, mögöttünk, melyben volt öröm, volt több szintű és több tipusú fájdalom, és végre hóóóó!

Remélem mihamarabb sikerül magam összeszedni, és nem csak címszavakban, hanem részletesen is elmondani a mögöttes tartalmat.

Mert... nagyon szép...

 

 

 

Sem lassú, sem Kocsis Tibor rajongó nem vagyok...

Mégis!  Ennek a számnak töltése van, remek hangszereléssel, lassú szám ellenére remek ritmussal... és nem utolsósorban Tibor hangja nagyon szépen szól végig.

 

Engem megfogott! Bár a hangulata szomorkás, mégis kedvelem.

Bünti, avagy, amikor a fagyi .... :)

A hétvégén hosszas elmélkedést, beszélgetést követően abban maradtunk, hogy nagyon egyszerű, és ráadásul hatékony módja lesz mostanában a büntetéseknek, azaz a büntiknek.  Ha "valamilyen oknál fogva"  és ezt sohasem fogom vizsgálni..., azaz, ha elmarad az elvégzendő feladat (pl. kézmosás..., avagy kért rendrakás, stb., stb...), vagy egy-egy nem kiivánt szó hagyná el a szádat, hát bizony azonnal az asztalhoz lesz kötelező ülnöd, és iirni két, általam megtöltött tartalmú sort az iirásfüzetedbe.

Megegyeztünk, kezet is ráztunk..., és alig telt el öt perc, amikor....

... pakolásztam, és leejtettem valamit, ami hála nem tört el, ám nagyon bosszantott..., és a következőt mondtam:  a fenébe, hogy eshetett le ez a sz@rság.

Erre az én okos nagyfiam....

* Anyuci!  ott a füzetem!  nyugodtan iirhatsz bele két sort, én majd mondom, hogy mit iirjál!!!

És hogy mennyire igaza volt!!!  és hogy én milyen ügyesen megiirtam azokat a szuper Csanádka által kitalált szavakat :)    A legjobban annak örültem, hogy figyelt..., és lecsapott babócka, mint a villám. Ettől már csak annak örültem jobban, amikor a sorban Ő következett, mert..., ...., ...., akkor a legtermészetesebb módon ült le, hogy a büntijét megiirhassa..., miközben mosolygott.  :)  :)   mondván, hiszen anyuci is megiirta :)  :)  :)

Hiszen a bünti, az bünti!!!  Neki is és anyucinak is!!!  :)

 

Időjárás...

Már mondják..., jön a hideg... én épp ezért féltem a kertben kinyiilt virágainkat. Annyira fog a sziivem fájni a hóvirágainkért, a kinyiilóban lévő tulipánokért, jácintokért, a rügyező aranyesőért.... 
Szóval... igazából nem is tudom hogyan  és milyen is lesz a tavasz, ha most ennyire meg"bolondul" minden és az elkövetkező napok miinuszai okán mindenünk lefagy.  Sajnálom, hogy ebben a tavaszias időben a virágaim nem hallgatnak időjárás-jelentést, és nem tudják, hogy most csak zűr van a zavarban, és még nincs, nem jött el a tavasz, tehát még alhatnának, pihenhetnének... :) 

         

Mise

Megemlékező mise volt tegnap a városi nagy református templomban két elhunytunk emlékére.

Január 14-én Ari, február 13-án pedig anyukám halálának évfrodulója volt/lesz.  

Meghatóak voltak Enikő szavai...  Nagyon sok emlék kavargott végig bennem, és még mindig nagyon nehéz elhinni, hogy a valóságban már három éve nincs, nem lehetnek közöttünk........

Anyukámmal erős kötelék volt közöttünk, sok emlékkel kötődtünk egymáshoz..., a mindennapjaink része volt a szeretett Mamika, aki nagyon nagyon hiányzik.  Őszintén mondom, és tiszta sziivvel, hogy nem múlik el nap, hogy ne emlékeznénk rá, ne beszélnénk róla szeretettel.  Ez a szeretet tartja még most is teljesen köztünk anyukámat, a te mamikákad.

SZERETJÜK ÉS FOGJUK IS MINDIG!!!

Amiig én a misén voltam, addig Te kisfiam Matyival, Nórikával, és néhány nagyobb gyerekkel az imaházban voltál Éva nénivel és kellemesen töltöttétek, sőt hasznosan az időt.  Örültél, hogy mehettél, és örömmel jöttél el, mesélve a hallottakat.

A mise után Palkóhoz mentünk, aki egyben a névnapját is ünnepelte, és kicsit együtt töltöttük az időt, és közben emlékeztünk, beszélgettünk, hiszen gyerekei, menye és unokája is voltak a misén, és jöttek is hozzá velünk együtt.

Jó volt együtt..., és jó volt a közös emlékezés...

Istenem... mennyire hiányzik a mosolya, a vidámsága, a kedvessége, a jósága... !!!!

... ... ... és mennyire, de mennyire szeretett Téged Csanádkám!!!!

... ... ...

* Anyucika! nagyon szeretlek! 
* Nem akarom, hogy málhás ló legyél! Kérem a csomagjaidat.
:)  :)

... ... ... az én szeretetre érdemes, igen figyelmes, előzékeny, és tündéri manó-kuskám ezekkel a szavakkal zárta be a garázst, és vette el a kezemben lévő négy  csomagból a két legfölsőt, miután ma hazaértünk..., és csak mosolygott :)  :)  :)    Hozzáteszem..., mindet kérte... :)  :)  de megbeszéltük, ha jómagam átengednék neki mindent, akkor ő lenne a kicsi-málhás ló nagy csomagokkal :)  :)  :) és ezt persze már én nem akarom.

Tehát kellően igazságosan megosztoztunk a terheken :) :) :)   

Köszönöm!!!

Iskola :(

Köszönet az új iskolarendszernek, azaz "KÖSZÖNET" mármint, hogy az egész napos oktatás biztosiitása miatt... az értekezleteket az iskolák nem tudják délután megtartani, hiszen iskolai feladatok vannak.... :(  tehát inkább NINCS ISKOLA!!!  A szülő tehát vegyen ki szabadságot, mármint persze csakis az, aki nem tudja megoldani a felügyeletet.  Nem értem..., januárban ezek alapján már két nap szabadság fog elmenni olyan miatt..., amit nem tartok helyesnek. Január 17.-péntek, és 27.-hétfő.  

Legalább tartottak volna ügyeletet olyan szülők gyermekének, akik nem tudják megoldani, hiszen dolgoznak, és nincs semmilyen más megoldásuk...  :(  :(  Mennyi ilyen lesz még.... 

.... hiszen nálunk nincs nagyszülő, nincs más..., akinek szintén ne szabadságot kellene kivennie.  Pali bátyja pedig épp kórházban van, és lesz is mindkét napon.  

 Itthon persze jó, nagyon jó Csanádkával, hiszen van programunk, teendők is vannak, félreértés ne essen!!! nem ez ellen van e bejegyzésem, hanem az ellen, hogy rákényszeriitve érzem magam arra, hogy a szabadságomat ne akkor, és ne úgy vegyem ki, ahogy szeretném...! 

Hétvégi serte-perte

Maradt a napok óta tartó, mondhatni meleg idő. Legalábbis decemberben ilyenkor azért nem ez az időjárás a jellemző.  Ma a kertben néztem, néztünk szét, és nyiilik a hóvirágom, rengeteg tulipán, jácint, lillikém indult meg. Van amelyiknek majd 10 cm-es hajtása van már.  Az aranyeső rügyezik.  Hogyis van ez?  Hanyadika is van?  és milyen hónap?  Tulajdonképpen attól félek, ha most... jön majd a normális idő, akkor lefagy minden...

A hétvége a szokásos teendő-halmokkal telt el:  végre rendbe tettük a napok óta tervezgetett fontos-fiókok tartalmát nálam is és Csanádkánál is.  Rend, és rendszer van.  Mosás, takariitás, tanulás, iirás, számolás, olvasás, főzés, vasalás..., szóval a szokásos.

Csupán egy rövidke időre futottunk el...

A napsütés azért jólesett, bár ez a mai napi nagy szél azért nem hiányzott.

Jól vagyunk tehát!!!  :)  :)

Érdeklődés :) :)

Kedves LÁTOGATÓ! 

Elsőként is szeretném megjegyezni, hogy örülök, SŐT!!! nagyon is örülök!!!  :)  :)  :)

Örülök annak, hogy néhányan, avagy többen, de mondhatni visszajáró látogatóként be-be kukkantotok Csanádka blogjába.

Különböző országokból, és magyarországi településekről. (Van akit ismerek ám.... :) )

Ha nem túl nagy kérés érdeklődhetem utánatok? Sziivesen fogadnám a jelzést, hogy honnan, esetleg mióta, mi tart itt nálunk, avagy ismerős / ismeretlenként nézel be hozzánk.  Mindezt megteheted a bejegyzés alján lévő sávban olvasható Megjegyzésre rákattintva.

Természetesen nem elriasztani szeretnék bárkit is, és tiszteletben tartom, ha nem kiiván jelezni felém, de gondoltam egy bejegyzést megér...

 

Akár iigy /  akár úgy dönt a kedves idelátogató, eztán is örömmel osztom meg Csanádka életeseményeinek boldog pillanatait, és eztán is sziivesen "látok" NÁLUNK bárkit is.

Üdvözlettel:  Csanád anyukája - manóanyuci

  :)  :)  Nehogy "elhúzz" tőlem e bejegyzés okán!  :) :)

Évkezdet - Gyorsjelentés :)

Elkezdődött az iskola, és Csanádka szája is javulóban. 

Hála senki sem tett olyat az iskolában, amitől babóckám tartott, iigy a napja kellően jó volt, és elég sokat tanultak is. Egy probléma mutatkozott "csak", hogy alig evett, mert harapni alig biirt, ezért a hazaérkezésünk után:   elfogyasztott --- 3 vajas-párizsis-kolbászos kenyeret egy almával, közben három pohár teát, és a végén még egy mákos linzer kockát is....  :(  már féltem a végén adni neki hamit....  Tutti, az elfogyasztott mennyiséget látva, hogy szinte egész nap nem evett semmit.... :(  Mindezek végén még kért..., hogy ....., de már nem adtam, azaz nem mertem adni többet akkor, ott...!!!!)  Megbeszéltük, ha még éhes lesz 1 óra múlva is, akkor esetleg...! Ám ahogy gondoltam..., erre már nem került sor, hiszen majd a háromszorosa volt a most elfogyasztott mennyiség a szokásos délutáni hamijának. 

Mi délután még látogatást tettünk Erikánál, bepótolva a december 23-ai elmaradt elmenetelünket.  Jól alakult tehát a napunk...., bár magamról nem ezt mondhatnám.  Nem szeretem az ilyen hosszú szüneteket, mert mondhatni meg lehet "őrülni" a felgyülemlett teendők okán.  Minden, mindenkinek azonnal kell, és minden sürgős, és...., és....,  csak egy darabból állok. Az elmúlt év végi probléma halmazom okán... csak azt mondhatom magamnak, take it easy baby take it easy :)  :)  nem hagyhatom, hogy befelé csapódjon le bennem minden, mert... annak lassan nagyobb bajai fognak mutatkozni, mint amik eddig... :) pedig azok sem voltak piskóták!!!!  

..... és továbbra is + 10 fok van kint, és már azért kicsit hiányzik a hó :)

  

A "téli" szünet utolsó napja - és ünnep ...

A mai nap délelőttje teendőkkel telt, majd mivel mondhatni szikrázóan sütött a nap, és majdnem +10 fok volt, gondoltam az udvaron lévő teendőket veszem előre, majd aztán jöhetnek a benti dolgok.  Csanádka is hol biciklizett, hol rollerezett az udvaron, ill. mindenféle garázsban talált csoda-szerszámokkal játszott. 

Jómagam a munkám legutolsó fázisánál, az udvar végig söprésének legvégén tartottam, amikor a kapu előtt lévő eldobott szemetet szedtem össze, Csanádka pedig gondolta megy egy kört a szokásos helyén-útvonalán.

Addig nem is volt semmi gond, amiig Ida néniékig elment.  Ahogy kell, meg is állt, hiszen jött egy autó.  Figyeltem.  Ügyes volt. Álltam és néztem, ahogyan visszaindul, miközben Jolika néniék lányáék megérkeztek ebédelni, és megálltak a kapujuknál.  Kiszálltak.   Láttam mindeközben, hogy Csanádka szépen halad visszafelé..., majd már a most érkezett autónál járt, mikor megfordultam, és indultam a kapunkhoz, azaz befelé, hiszen két pillanat és babócka is odaér.  Visszanéztem, de babóc nem jött az autótól felém. Kinéztem hát, hogy merre van. A kezemben lévő dolgokat félrelökve rohantam felé.  Elesett, épp kelt fel, és láthatóan  megütötte magát, mert nem kicsikét siirt, amikor jött felém. ....

Folyt a vér mindenhonnan....

Ha nehezen is, de sikerült a szája elé adni a zsebemben lévő zsepiből, és még a kezemen lévő kesztyűt is... :(

Ha nehezen is, de sikerült beterelnem.....

Ha nehezen is, de sikerült összeszednem mindent mindenhonnan.....

Ha nehezen is, de sikerült a fürdőben mindent jól fertőtleniiteni.....

Ha nehezen is, de kibiirta babóc a csiipést...., amit érzett.....

Ha nehezen is, de sikerült önmagamnak is megnyugodnom.....

Nagyon sajnáltam, amiért ilyen nagyon megütötte magát.  Elmondása szerint épp Brigit nézte..., és sajnos nem az útra figyelt. Azt, hogy mitől esett el... nem tudta megmondani....

Az esés után majd egy órával ilyen volt az esés eredményeként megütött szája és álla.  A kép nem adja vissza igazán a látványt, mivel az sokkal csőnyább :(  :(  :(  A bal térdét is megütötte..., gatyó ugyan nem szakadt ki, de alatta szintén kellően nagy prezúr jött létre sajnos.

Nagyon sajnálom..., hogy ez lett ennek a napnak, és a téli szünet utolsó napjának a vége.

Enni már aztán két óra múlva, ha nehezen is, de tudott...!  Leginkább viszont a holnapi iskolai naptól tart, és attól, hogy a gyerekek ki fogják csúfolni :(  

Felkésziitettem...., tehát ettől már nem tartva, megnyugodva tudott elaludni...., a mai napon az én Árpád nevenapját is ünneplő fiacskám.  

BOLDOG NÉVNAPOT 

CSANÁD ÁRPÁD 

DRÁGA KISFIAM.